Girincs

 

 

Adatok:

Irányítószám 3578
Körzethívószám 49
Teljes népesség 866 fő (2012. január 1.)[1] +/-
Népsűrűség 74,86 fő/km²

 

 

Korai történet:

stacks_image_28_1A község mai területe és környéke régi időktől lakott hely volt. Kedvező éghajlata, természeti viszonyai, jó termőföldje, halászó vizei, vadakban bővelkedő erdői és vizektől, mocsaraktól védettsége miatt szívesen telepedtek le első lakói. A történeti szakirodalomból tudjuk, hogy a közeli muhi csata idején elpusztult a vidék és a település is, tehát már 1241 előtt lakott hely volt. A tatár pusztítás után – feltehetően az elmenekültek, életben maradottak – újra felépítették még védettebb helyen házaikat.
A település nevével a pápai tizedlajstromokban (1332-1337) találkozunk először Kerench alakban. A Girincs elnevezés bizonytalan eredetű. Talán a Geren személynév származéka, vagy a göröngy, göröncs, gerinc, girincs főnevekkel hozható kapcsolatba.

1559-től Zemplén vármegye levéltárában a Girincsy családról és a községről már találhatók adatok.
A közeli mezőkeresztesi csata (1596) után a törökök elfoglalták Eger és Ónod várát és az egész vidék török uralom alá került. Az 1598. évi összeírásban mint a törököknek behódolt község szerepel. A 17. századtól Rákóczi Zsigmondnak, majd az egri püspökségnek, az ispotályosoknak is voltak birtokai. A sajóládi pálosok Körömben fontos révet birtokoltak, vendégfogadót tartottak fenn és hatással voltak Girincs fejlődésére is, mivel jól kiépített út vitt a körömi réven át Ónodra és Miskolc felé.
 

 

 

A Dőry-család Girincsen

A Dőry-család GirincsenA Dőryek grófi ágának története a 18. század elejétől a 19. század közepéig szorosan összefonódott a község életével. A család eredetét az Árpádok koráig vezette vissza, az első ismert ős Ompud, 1165-1172-ig nádor volt. 1360-ban szerezték meg a Sopron megyei Jobaháza, később Dőr helységet és a család a 15. századtól használta a jobaházi Dőry nevet.

A Dőry család Dőry Andrásnak Nikházy Máriával kötött házassága révén került Girincsre. Fiuk, Ferenc a család egyik legtekintélyesebb tagja az 1730-as évektől felépítette girincsi kastélyát. 1757-ben bárói, 1770-ben grófi rangra emelték. Az általa építtetett girincsi templomban temették el. Később a kastélyt tovább bővítették, átépítették és a 19. század elejére elnyerte mai formáját.

 

 

A különös házasság

1312321Gróf Dőry Katalin és gróf Buttler János 1791 végén vagy 1792 farsang idején ismerkedett meg egymással. Az ismeretségből nagy szerelem és a 19 éves ifjú gróf sürgetésére 1792 nyarán házasság lett. Valőszínű, hogy a Dőry család nagyon szívesen fogadta az ország egyik leggazdagabb örökségének várományosát, de a házasságot semmiféle fondorlattal nem sürgették, nem kényszerítetteék ki az esküvőt. A házasságkötés Girincsen, a Dőry Ferenc építtette templomban történt, a menyasszony 18, a vőlegény 19 éves volt.

Az okokat nem tudjuk, de már 1796-ban pereskedtek a házastársak. A grófné férjétől nagy összegű tartásdíjakat kapott. Buttler János szabadulni akart ebből a házasságból, és a perek során tanúk idézésével azt hangoztatta, hogy fondorlattal csalták át Körömből Girincsre és erőszakkal tartották ott a házasság megkötéséig.

Ez a furcsa házasság és hosszan tartó, eredménytelen válóper tette ismertté a Dőryeket és a girincsi kastélyt – els37421ősorban Mikszáth Kálmán irodalmi feldolgozása révén.

A Dőry család jelentős birtoka a reformkortól kezdődően elaprózódott, később a kastélyt is bérbe adták. 1945 után államosították, előbb gyári munkások üdülője, majd sportoló szaktábor és
ifjúsági megyei üdülő volt. 1960-tól Gyógypedagógiai Intézet működik az épületben.

 

 

1945-től napjainkig

A II. világháború utáni újrakezdés a girincsiek életében is nagy nehézségeket jelentett. Többen elestek a háborúban, mások hadifogságban maradtak. Az özvegyek és hadiárvák segélyeket kaptak.
Az 1945 és 1950 közötti átalakulásban a girincsiek is tevékenyen részt vettek. A népi kollégiumok létrehozására országos kezdeményezéshez Girincs is csatlakozott, egy férőhely létesítéséhez járult hozzá. A földreform során törpe és kisbirtokok jöttek létre. 1950-ben megalakult a helyi tanács, villamosították a községet és államosították az iskolát.
1960-tól az utakat kőburkolattal látták el. Megalakult a girincsi Rákóczi tsz. 1963-ban felépült a pártház. 1967-ben a temetőt bekerítették. 1969-ben felépült a tűzoltó szertár. 1970-től gyógyszertára van a községnek. 1953-tól állatorvosi körzet működik a faluban. 1974-ben elkészült a fogorvosi rendelő. Régtől körzeti orvosi rendelő van a faluban és védőnő is tevékenykedik. Megújult a község közvilágítása, 1976-ban megépült a park. A Nepomuki szent János szobrot felújították.
1985-től Baráth Lászlót választották tanácselnökké, aki 1990-től a község első szabadon választott polgármestere és jelenleg is ő vezeti az önkormányzati testületet. 1986-tól működik az Öregek Napközi Otthona, amely ma Idősek Klubja néven él tovább. 1989-ben benzinkút épült és elkészült a Girincs-Sajószöged összekötő út.
A választások után megalakult a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. 1994-ben megtörtént a község gázhálózatának kiépítése, kiépült a kerékpárút. 1997-től folyamatos a hulladék- és szemétszállítás. Ez évtől falunapot tartunk, az elsőn a község zászlaját (királykék-ezüst bikolor) és címerét (látható a honlap tetején) avattuk fel és iskolánk felvette Dőry Ferenc nevét.

One Response to Girincs

  1. hegedüs etelka says:

    nagyon szép “falu szeretm girincset

Hozzászólás a(z) hegedüs etelka bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


- nyolc = nulla

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>